Nálunk a Karácsony legkellemesebb része Karácsony előtt történik, amikor ráhangolódunk az ünnepre, hétről hétre elvarázsolódunk, lenyugszunk. Maga a Karácsony már csak kellemes ráadás.
Talán elég érettek, vagy elég felnőttek, esetleg elég öregek (ezt le sem akarom írni) vagyunk már ahhoz, hogy megtanuljuk értékelni, vagy inkább értelmezni az ünnepek előtti időszakot. Néhány éve még streszt, idegeskedést, kapkodást jelentett. Ma megnyugvás, meghittség és ellazulás.
Nem aggódunk azon, hogy kinek, mennyiért, mit ajándékozzunk. Nem koptatjuk a lábunkat üzletről üzletre tanácstalanul. Nem veszekszünk, hogy kinek mi a dolga és ki mit felejtett el és ezzel mennyire hátráltatja a "családi békét". Nem vagyunk elcsigázottak, fáradtak és nincs elegünk az egészből mielőtt elkezdődne.
Tudjuk, hogy valójában teljesen mindegy, hogy mi az ajándék tárgya, ha azt szívből adjuk. Mert ha valóban szívből adjuk, akkor nem hosszas töprengés, gondolkodás, hezitálás eredménye. És a valódi ajándéknak a közösen töltött időnek kell lennie.
Szeretjük az ünnepek előtti lusta hétvégéket, amikor hosszú délelőttöket töltünk pizsamában a kanapén plédbe burkolózva, teát iszogatva.
Szeretjük a sétákat a színes fények között, s bár ellenállunk, mégis vásárolunk valami teljesen értelmetlen, haszontalan semmiséget.
Szeretjük a forraltboros pohár forróságát az átfagyott ujjaink alatt.
És szeretjük a finom ételeket, amiket azért készítünk, hogy kényeztessük magunkat. :-)
Most összegyűjtök néhány "műkedvelős" ételt, amit szívesen készítek az ünnepek előtt, alatt, után. Ötleteket, tippeket, amitől jobb lehet az étel, szebb lehet az asztal, röviden kerekebb lehet az ünnep.
Azt hiszem, hogy a csokoládé az az összetevő, ami ha egy desszertben szerepel, az máris méltón lehet az ünnepi asztalon. Ehhez a csokoládé pohárkrémhez még egy nagy adag tejszín is társul, no meg sópelyhek. Sós, keserű, édes és a tejszen símogató állaga. Húúú, fenomenális befejezés! De, szigorúan ebédre, egyébként nincs alvás. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése