Oldalak

Nálunk a Karácsony legkellemesebb része Karácsony előtt történik, amikor ráhangolódunk az ünnepre, hétről hétre elvarázsolódunk, lenyugszunk. Maga a Karácsony már csak kellemes ráadás.

Talán elég érettek, vagy elég felnőttek, esetleg elég öregek (ezt le sem akarom írni) vagyunk már ahhoz, hogy megtanuljuk értékelni, vagy inkább értelmezni az ünnepek előtti időszakot. Néhány éve még streszt, idegeskedést, kapkodást jelentett. Ma megnyugvás, meghittség és ellazulás.

Nem aggódunk azon, hogy kinek, mennyiért, mit ajándékozzunk. Nem koptatjuk a lábunkat üzletről üzletre tanácstalanul. Nem veszekszünk, hogy kinek mi a dolga és ki mit felejtett el és ezzel mennyire hátráltatja a "családi békét". Nem vagyunk elcsigázottak, fáradtak és nincs elegünk az egészből mielőtt elkezdődne.

Tudjuk, hogy valójában teljesen mindegy, hogy mi az ajándék tárgya, ha azt szívből adjuk. Mert ha valóban szívből adjuk, akkor nem hosszas töprengés, gondolkodás, hezitálás eredménye. És a valódi ajándéknak a közösen töltött időnek kell lennie.

Szeretjük az ünnepek előtti lusta hétvégéket, amikor hosszú délelőttöket töltünk pizsamában a kanapén plédbe burkolózva, teát iszogatva.

Szeretjük a sétákat a színes fények között, s bár ellenállunk, mégis vásárolunk valami teljesen értelmetlen, haszontalan semmiséget.

Szeretjük a forraltboros pohár forróságát az átfagyott ujjaink alatt.

És szeretjük a finom ételeket, amiket azért készítünk, hogy kényeztessük magunkat. :-)


Most összegyűjtök néhány "műkedvelős" ételt, amit szívesen készítek az ünnepek előtt, alatt, után. Ötleteket, tippeket, amitől jobb lehet az étel, szebb lehet az asztal, röviden kerekebb lehet az ünnep.

2013. november 24., vasárnap


Úgy vagyok vele, hogy a 24-én felszolgált menü lehet munkásabb, odafigyelősebb, de az azt követő napok ételei legyenek kevéssé munkásak: készítsük elő, toljuk be a sütőbe, néhány óra múlva vegyük ki és együk meg. Ez itt az egyik kedvenc halas ünnepi fogásunk. Amilyen egyszerű, annyira finom. A halat egyszerűen meg kell sütni, a különlegességét a hozzá készített mártás adja. Én tavaly krumpli salátával készítettem, de mennyei például sült céklával is.
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)